E-text prepared by Tamás Róth, Albert László,
and the Online Distributed Proofreading Team Europe
(http://dp.rastko.net)
| Megjegyzés: | Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam |
HISTORIAINOVELLA.
*
BESZÉLY.
IRTA
JÓKAI MÓR.
TIZEDIK KIADÁS.
BUDAPEST.
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZETÉS KÖNYVNYOMDA.
1915.
FRANKLIN-TÁRSULATNYOMDÁJA.
Historiai novella.
A császárok korszakában Róma környéke fény és pompa dolgábanvetekedett magával a fővárossal.
Mindenütt a római patriciusok villái tüntek elő a környékben,úri kényelem tanyái, miknek kellemesekké alakításában remekeltmindenféle művész, – a szobrásztól a szakácsig.
E derék patriciusok, kik közül egynémelynek jövedelme nyolcz,kilencz millióra ment föl, gyakran voltak azon kellemetlenhelyzetben, hogy Rómát kerülniök kellett; az unalom, a sértetthiuság, a nép és a prætorianok lázongásai, legtöbbször a császárigyanú kényszeríték őket elhagyni a világváros kapuit s mezeijószágaikra kivonulni.
Igy élt már több év óta Tiber-torkolati jószágán az öregMesembrius Vir, a legvénebb senator, ki, a mióta Probus meghalt,lábát sem tette Rómába és felé sem nézett a senatusnak. Ő ugyan aköszvényt és a hályogot okozta, melyek lábaival és szemeivelparancsoltak, s akárki jött hozzá, nem látta őt máskép, mintcurrulis székén -4- ülve, elefántcsont mankójával kezében, sszemei előtt hosszú zöld ernyővel.
Két leánya volt az öregnek. Az egyik, Mesembria I., koránférjhez ment egy császári kegyből nagy úrrá lett libertinhoz;később a libertin elveszte fejét, vagyonai és a császári kegy aszép hölgyre maradtak, ki nem sokára Róma Aspasiájának lőn kiáltvaGlyceria melléknévvel.
Mesembrius természetesen, ha Glyceriáról beszéltek előtte, nemcsak vak, hanem még süket is volt, az ő száján pedig e név ki nemjött soha.
Másik leánya volt Mesembria II. (keresztségi nevén Sophronia),ki szüntelen az öreg úr mellett volt mezei jószágán; szép éserényes hajadon, kinek három görög istennő látszott kölcsönöznibájait. Juno termete kecseit, Venus arcza bűbáját, Psyche lelkeszendeségét.
Pedig Sophronia nem igen nagy hálára kötelezé le maga iránt apogány istennőket; a közel tengerparton élt a bölcs Eusebius, azapostolok utóda; a szép hölgy régóta látogatá a titkosgyűlhelyeket, hol e szent férfi hirdeté a Krisztus híveinek az igétaz egy Istenről, ki él lélekben és igazságban.
A vén Mesembrius jól tudá, hogy kedvencz leánya titkosproselytája az új hitnek, és nem ellenzé azt; még magával leányávalsem vétette észre, hogy ő sejt ebből valamit.
Jöttek azonban Rómából délczeg patricius ifjak, a szép hajadonhíre által ide csalva, kik mind azon reménynyel kecsegtettékmagukat, hogy kezé