trenarzh-CNnlitjarufahu

Megjegyzések:

A tartalomjegyzék a 348. oldalontalálható.

Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=e-xkAAAAMAAJ.

Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.



JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI

 

 

NEMZETI KIADÁS

 

 

XCII. KÖTET

ŐSZI FÉNY

 

 

BUDAPEST

RÉVAI TESTVÉREKKIADÁSA

1898


ŐSZI FÉNY

 

UJABBELBESZÉLÉSEK

 

IRTA

JÓKAI MÓR

 

 

BUDAPEST

RÉVAI TESTVÉREKTULAJDONA

1898


-1-

KÉTSZER KETTŐ – NÉGY.

I. A JUDÁS-PÉNZ.

Ki ne hallotta volna a bielistoki uradalomnak a hirét?

Ott vannak azok a lankás ősrengetegek, a melyekben még a bölényotthon van, ez a marhák őse: az ökrök között a herczeg; – másuttmind kipusztították már egész Európából. Ezek most az orosz czárvadjai, s azokra csak a Romanowok s az ő meghivott magas vendégeikvadásznak.

De még hiresebb Bielistok arról a meseszép kastélyról, melynekméltán adták azt a nevet, hogy a «lengyel Versailles». Olaszrenaissance-stylban épült, feldiszítve kivül-belül a legelsőmesterek szoborműveivel és festményeivel, bronzokkal ésmozaikokkal; körülvéve a világ legszebb díszkertjei által,melyekben az exotikus fákat télire egész nagy faházakkal takarjákbe; nyáron ott virítanak a granátalmák és czitromfák a szabadban.Gyakran kijön a medve az erdőből, letépi a czitromot, s aztán ordíttőle, mikor megette.

A hirhedett kastély nincs «egy» családnévhez kötve. Mindenemberöltőn más családczímer került a homlokzatára. Volt aMoszkowszkyaké, a Potoczkyaké, a Braniczkyaké, a Csernuszkyaké. Azazokelőttit már csak úgy jelzi a néphagyomány, hogy «Cservenysztaroszt» (veres főispán).

Pedig se eladva, se elkobozva nem lett a birtok soha;-2-hanem az történt vele, hogy a birtokos főur családjában soha semvolt fiivadék; folyvást leányágon szállt a vő kezére.

Ezt a néphagyomány a következő mondával világositja fel:

Már a Cserveny sztaroszt idejében nagyon elhatalmasodtak azsidók a grodnoi kerületben; de hát azok nélkül lengyelt nem islehet képzelni. Bielistok volt a főtanyájuk: ott volt azsinagógájuk is. A sztaroszták hagyták őket gyarapodni, gazdagodni,mint a hogy praktikus gazda engedi a méheket egész nyáron átgyűjteni, őszszel aztán nem tettek úgy a méhekkel, a hogyháládatlan és oktalan méhészek szoktak tenni, a kik a szorgalmasbogarakat kénnel kifüstölik; hanem azt tették, a mit már azujabbkori méhes gazdák gyakorolnak, hogy elszedték tőlük a mézet,annyit meghagytak nékik, a mennyin kitelelhessenek, aztán akiürített sejteket megint vissz

...

BU KİTABI OKUMAK İÇİN ÜYE OLUN VEYA GİRİŞ YAPIN!


Sitemize Üyelik ÜCRETSİZDİR!